Ma egy olyan témáról akarok írni, ami mint szinte mindig a tapasztalatimból keletkeztethető. Az első ez a két tábla. Mostanában sokat járok olyan vidéki utakon, amik vagy eleve keskenyek vagy valami olyan egyéb nehézség van, ami miatt indokolt a kihelyezésük.
Na, róluk van szó. Az elsőnek a neve „a szembejövő forgalom elsőbbsége”. Ez ugye bár a nevében is benne van, azt jelenti, hogy aki velünk szembe jön, annak kell előnyt adni akár megállással is.
A második a „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben”. Ebben talán még jobban benne van a tábla rendeltetése. Ez ugye gyakorlatilag arról szól, hogy aki velem szembe jön, lehúzódik az út BÁRMELY oldalára s elenged engem. Amiért ez a cikk megíródott az a következő.
Én elég gyorsan mondhatni divatos szóval sportosan közlekedem, s ez gyakran okoz fejcsóválást. Főleg olyanok részéről, akikkel aztán ilyen helyzetekben találkozom újra s olyankor fogalmuk sincs, miért nem vagyok előzékeny például egy hegyen felfelé menet teherautóval. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem a szabályokat vagy, hogy mindig mindent áthágnék csak azt, hogy ha egy mód van, rá igyekszem gördülékenyen a helyzetet mindig elemezve közlekedni. Bizonyítja ezt már jó pár százezer balesetmentes levezetett kilométerem. Ezért vesszőparipám a közlekedésre felkészítés a merev mai vizsga helyett. Sok olyan közlekedési történés van, ami apróságnak tűnik, de ha ezeket betartanánk s leginkább, ha megértenénk a lényegüket, akkor sokszor gyorsabb pörgősebb lehetne a közlekedés. Ilyenek a következők. Lámpánál vagy olyan helyen ahol a mi akadályozott sávunk mellett van, egy kanyarodó sáv ne ráérősen induljunk vagy zárkózzunk fel, hanem ha lehet, induljunk mielőbb vagy a lehető leggyorsabban menjünk oda az előttünk lévőhöz. Így elősegíthetjük azt, hogy a lámpánál többen mehessünk át egy zöld alatt vagy, hogy aki a másik sávba akar letérni az, mehessen a dolgára. Vagy ahol két sáv van, s az egyik megszűnik, ott töltsük, fel mindkét sort s a végén ahol a megszűnés van, egy menjen innen egy onnan. Ma érdekes móron az a helyzet hogy elvárják a köszönést egy ilyen helyen, ha valaki beenged, mert azt gondolják, hogy úgy normális. Nem! Így lenne az, ahogy leírtam. Sok helyen a világban működik. Aztán jó volna, ha a gyalogosok nem várnák meg a zebránál, hogy megálljak, hanem ha intek, elhinnék, hogy mehetnek. Ugye nem gondolja senki azt, hogy ha valaki int nekik, akkor ő, mint gépkocsivezető nem tudja felmérni, hogy meg tud e állni a zebra előtt? Most hirtelen ezek jutottak eszembe, de bizonyára van még sok ilyen apróság.
