Pepin elgondolkozott...

Ma megint egy érdekes dolog történt velem. Igaz a dolog már régebben is feltűnt csak nem volt ennyire szembetűnő. A borokról pontosabban a borok értékeléséről lesz szó. A szivaroknál már feltűnt a rossz értelemben vett sznobizmus de most már nagyon zavar. Vettem egy üveg külföldi bort. Nem, mert a magyart nem szeretem, hanem mert kíváncsi voltam rá. Nekem nagyon ízlett s másoknak is. Hozzáteszem eléggé szeretek enni, inni s meg is tudom ítélni, ha jó valami. Ráadásul volt szerencsém igen jó borokat is kóstolni szóval van alapom az összehasonlításhoz is. Na de a lényeg. Mivel kíváncsi alkat vagyok, rákerestem a neten erre a borra. S érdekes módon csak lesújtó véleményeket olvastam. De nagyon az az érzésem hogy ezt csak a sznobizmus szülte. Nem hinném, hogy közel azonos számú ember nálam mád arányt produkálni, mint másnál. Erről az a történet jut szembe, hogy jó pár évvel ezelőtt megjelent egy újságban a szivarozás tíz pontja. Ebben volt egy pont, amit nem értettem. Ez arról szólt, hogy a szivar gyűrűjét csak akkor vegyük le, ha már a szivar szívásának a végén járunk. Na ezt nem értettem. Sok szivarost megkérdeztem olyanokat, akik nem nagyzolásból, hanem mert szeretnek szivarozni, szivaroznak évtizedek óta. Ők ezt nem tudták mire vélni, mert hogy könnyebb akkor levenni, mint ha már parázslik a szivar. Mivel nem jutottunk dűlőre felhívtam az újságot, hogy ennek a pontnak mi a logikája. A válasz a következő volt. Azért kell rajta tartani, mert ha nincs, rajta nem látják, hogy milyen szivart szívunk!!! Mire én mondtam neki, hogy általában az ember a maga örömére szivarozik. Kicsit ez jutott eszembe a bortesztekről is.